Sámuel ifi

Következzék a vasárnapi ifialkalmunk írásos összefoglalója. Az alkalmat Sípos Szabolcs tartotta, az adakozás témáját jártuk körül.

A Biblia sokat beszél az adakozásról, mi mai keresztyének annál kevesebbet. ?sszefoglaló tanítás tekintetében az ?szövetségb?l lehet kiindulni, de az ?jszövetségben is többször olvasunk róla.

Az ?szövetségben el?ször Ábrahám történetében találkozunk a tizeddel, amikor Melkisédekkel találkozik:
1Móz 14, 18-20: "Melkisédek, Sálem királya kenyeret és bort vitt ki eléje. Ő a Felséges Isten papja volt, megáldotta ?t, és ezt mondta: Áldott vagy Abrám a Felséges Isten el?tt, aki a mennyet és a földet alkotta! ?s áldott a Felséges Isten, mert kezedbe adta ellenségeidet! Abrám pedig tizedet adott neki mindenb?l."
Melkisédeknek, az ?r papjának adott itt tizedet Ábrahám. Melkisédek a Biblia alapján (lásd még Zsid 7-et) Krisztus el?képe.

Tized funkciójáról olvasunk még a 3Móz 27,30-ban is: "A föld minden tizede az ?ré, a földnek a szemes terméséb?l és a fa gyümölcséb?l; az ?r szent tulajdona az." Vagyis: minden bevételed tizede eleve az ?ré. Vagyis nem arról van szó (mint ahogy manapság olyan sok helyen bevett szokás), hogy az ember a feleslegéb?l adakozzon, amire már nincs szüksége, hanem a javaink tizede eleve az ?ré a Biblia tanítása szerint.

A tized felhasználásáról az ?szövetség a következ?ket mondja: 4Móz 18,21: "Add meg a tizedet vetésed minden terméséb?l, ami a mez?n évr?l évre terem! Az ?rnak, Istenednek a színe el?tt edd meg, azon a helyen, amelyet kiválaszt, hogy ott lakjék az ? neve. Ezt tedd gabonádnak, mustodnak és olajodnak a tizedével, marhádnak és juhodnak az els?szülöttjével. Így tanuld meg félni Istenedet, az Urat mindenkor! De ha túlságosan hosszú odáig az út, és nem tudod odavinni azt, mert messze van az a hely, amelyet kiválaszt Istened, az ?r, hogy oda helyezze a nevét, pedig megáldott Istened, az ?r, akkor add el pénzért, és a kapott pénzt tedd erszénybe, s úgy menj el arra a helyre, amelyet kiválaszt Istened, az ?r. Vásárolj a pénzen bármit, amit kívánsz, marhát vagy juhot, bort vagy szeszes italt, bármit, amit csak megkívánsz, és egyél ott Istenednek, az ?rnak színe el?tt, és örvendezz házad népével együtt! A lakóhelyeden lev? lévitáról se feledkezz meg, mert neki nincs birtoka úgy, mint neked. Minden harmadik esztend? végén vedd ki annak az évnek a terméséb?l az egész tizedet, és raktározd el lakóhelyeden, hogy ha majd eljön a lévita, akinek nincs birtoka úgy, mint neked, meg a jövevény, az árva és az özvegy, akik lakóhelyeden élnek, ?k is ehessenek, és jóllakhassanak. Így megáldja Istened, az ?r, kezed minden munkáját, amit csak végzel."

Vagyis 3 célt jelölt meg:

• Isten népének az együtt ünneplés finanszírozására
• léviták megélhetésére, szolgálatára, bíráskodására, szoc. tevékenységére
• jövevények, árvák, rászorulók részére (ezt gyakoroljuk mi is manapság).

Az ?jszövetségben Jézus is beszél a tizedr?l. Mt 23,23: "Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményb?l, de elhagytátok mindazt, ami a törvényben ezeknél fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni." Vagyis Jézus fenntartja a tized parancsát az ?szövetségb?l, érvényben hagyja.

Az egyház rögtön a kezdetekt?l fogva gyakorolta a tizedet, mára ez igencsak elhalványult. Pedig a Malakiás 3,8-10-ben ezt olvassuk a helyes hozzáállásról: "Becsaphatja-e az ember az Istent? Ti mégis be akartok csapni engem! Ezt kérdezitek: Mivel akarunk becsapni? - A tizeddel és a felajánlásokkal! Átok sújt benneteket, az egész népet, mert be akartok csapni engem! Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem - mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és b?séges áldást árasztok rátok." Tegyetek próbára engem - mondja az ?r. Ez egy hitbeli próba mindig a hív? ember számára, hogy rá meri-e bízni magát Istenre, hogy elegend? lesz-e vajon a maradék. Az özvegyasszony két fillérje (Mk 12, 43-44) is err?l szól: az asszony az egész vagyonát (ami jóval több, mint a tized) beledobta a perselybe, mindenét, amije csak volt. Teljesen az Istenre bízta a megélhetését. Vajon nekünk van-e ekkora hitünk, hogy mindenünket Istenre tudjuk bízni?

2Kor 8,9: "Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ? szegénysége által meggazdagodjatok." Krisztus áldozata példája a mi megváltásunknak. Legyünk készek mi is odaadni Neki mindent. Ehhez szükséges az Ő lelkülete, hozáállása.

Az újszövetségi tanítások szerint mindenünk az Isten tulajdona, Isten kölcsönbe adta nekünk, s nekünk jól kell gazdálkodnunk vele az Ő dics?ségére (ld. pl tálentumok példázata). ?gy add te is a tizededet, hogy az Őt dics?ítse.

A tized nem ajándék Istennek, hanem a Biblia tanítása szerint kötelesség. Az Isten iránti hálánkat más ajándékokkal lehet kifejezni (ld. pl. önkéntes áldozat tövénye 5Móz 16,10-ben).

Hogyan adjunk?

• szívb?l, ne kényszerb?l. Ne azért, hogy Isten tetszését kiváltsuk, s ne is haszonlesésb?l.
• ne csak a pénzben gondolkozzunk. Er?nket, id?nket, képességeinket is használjuk az Ő szolgálatában, dics?ítésében.
• szükség szerint adakozzunk. Ahol az Isten népének szüksége van, oda adakozzunk.
• bölcsen és tudatosan adakozzunk. Mérlegeljük, hogy mi a mi feladatunk (világi emberek is sok hasznos dologra adakoznak, érdemes tehát olyan adakozási célokat keresni, amelyeket mi keresztyének látunk el).
• ne csak a helyi gyülekezetben gondolkozzunk, hanem úgy, hogy mire van szüksége az Isten népének (ország, vagy világviszonylatban).
• 2 szempontot érdemes az adakozásnál figyelembe venni: misszió (evangélium terjedése) és diakónia (segítségnyújtás, ez lehet kifelé, a társadalom felé irányuló és befelé, a gyülekezet felé irányuló.

H. Zoli

• Előző krónika
• Következő krónika