Szolgáló: Cseri Kálmánné Enik?
2006. október 15.
itt letölthető az alkalom hangfelvétele (méret: 6.57 MByte)
Az ifi kivételesen a Jonathán körrel összevonva volt és Enik? néni tartotta.
Az ifi témája f?ként a gondolataink megvizsgálása, azok jelent?sége volt. A 139. zsoltárt vette alapul:
"Uram, te megvizsgálsz, és ismersz engem."(Zsolt.139:1)
Ezután felsorolás következik, ami egy nagyon mély kapcsolatra utal Dávid és Isten között, valamint azt hangsúlyozza, hogy Isten el?tt semmi sincsen rejtve az életünkb?l:
"Szemmel tartod járásomat és pihenésemet,
gondod van minden utamra.
Még nyelvemen sincs a szó,
Te már pontosan tudod, Uram."
(Zsolt.139:3-4)
"Hová menjek lelked el?l"
Orcád el?l hova fussak?
Ha a mennybe szállnék, ott vagy,
ha a holtak hazájában feküdnék le,
te ott is ott vagy."
(Zsolt.139:7-8)
A fenti igében is megjelenik az "elrejt?zés" gondolata, ami az els? emberpár óta ott él bennünk- itt azonban Dávid tudomásul veszi, hogy Isten valóban minden lépését szemmel tartja és nem tud el?le elrejt?zni. Ez nem félelemmel, hanem csodálattal tölti el, mert ismeri Istent és ragaszkodik Hozzá:
"Magasztallak téged,
Mert félelmes és csodálatos vagy;
csodálatosak alkotásaid,
és lelkem jól tudja ezt."
(Zsolt.139:14)
Ezután tértünk rá a gondolatok fontosságára a 23. vers alapján:
"Vizsgálj meg Istenem,
ismerd meg szívemet!
Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat!"
Milyenek a gondolataink? Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy Isten láthatja ?ket?
Mi hív?k, gyakran képesek vagyunk kontrolálni a cselekedeteinket(hiszen az emeberek látják ?ket), de mit teszünk a gondolatainkkal?
Nem szabad elfelejtenünk, hogy Isten látja azokat is, hiszen a zsoltár ezt megel?z? részeiben végig err?l beszélt Dávid. (Vagy emlékezzünk vissza az evangéliumokból, amikor a farizeusok Jézus ellen gondoltak, Jézus pedig látta ezeket és felelt rájuk.) Egyértelmű tehát és a Biblia több helyen is említi, hogy Isten ismeri a gondolatainkat, ezért ezekre is figyelnünk kell, hiszen a gondolataink határozzák meg a viselkedésünket.
Milyen tipikus gondolati bűneink vannak?(Felsoroltunk néhányat)
- ítélkezés:sokszor egy embert akár csak egy mondata/mozdulata miatt beskatulyázunk; s?t akár az is el?fordulhat, hogy nem is ismerjük az illet?t, csupán hallottunk róla
- a "meg tudnám fojtani egy kanál vízben" gondolatok
- irígység: fontos tudnunk, hogy ennek a gyökere mindig a hasonlítgatás(ezért célszerű már itt megállnunk, ne hagyjuk, hogy ez kiteljesedjen bennünk)
- bosszúvágy
- lenézzük a másikat( gyakran azért, mert mi hív?k vagyunk, ? pedig nem; de az is el?fordul, hogy az egyik hív? bírálja a másikat)
- félelem, szorongás, aggodalmaskodás: ezzel tulajdonképpen Istent kicsinek és er?tlennek tarjuk, nem hisszük el, hogy ? az adoot probléma felett is ?r
- harag, keserűség (Zsid.12:15: "Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmét?l senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfert?ztettessenek.") A keserűség fert?z, eznkívül leplezni sem tudjuk, bárhogy er?lködünk- nem szabad megtűrnünk az ilyen gondolatokat, ne engedjük, hogy ezek növekedjenek bennünk
- önigazság: gyakran az ember ilyenkor teljese elvakul és nem kérdezi sem Istent, sem mást, mert meg van gy?z?dve arról, hogy igenis neki van igaza
Az els? lépés ezekkel kapcsolatban, amikor felfedezzük ?ket magunkban: kérjük Istent, - ahogy Dávid is tette - hogy vizsgálja meg a szívünket és mutassa meg a bűnös gondolatainkat.
Sokat segíthet, ha megpróbáljuk felmérni, hogy mi dominál a gondoltainkban( példálul a keserűség, szorongás vagy inkább a hála, bizalom?)
"Te pedig, fiam, Salamon, ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az ?r minden szívet, és megismer minden gondolatot és szndékot.(...)"
(1Krón.28:9)
Hogyan ismerhetem meg? Az ? igéje által:
"Mert az Isten igéje él? és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a vel?k szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna el?tte, s?t mindenki mezítelen és fedetlen az ? szeme el?tt. Neki kell majd számot adnunk."
(Zsid.4:12-13)
Ha az emberek nem is látják a gondolatainkat, Isten látja ?ket - Mi pedig nem az embereknek, hanem Istennek akarunk megfelelni. Dávid mondja:
"Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, Uram(...)" (Zsolt.19:15)
Ez csakis úgy lehetséges, ha bűnnek tartjuk és megítéljük magunkban mindazt, amit Isten is bűnnek tart (tehát nem okoskodunk vagy emberi véleményekre hallgatunk, hanem Isten mérécéjét tesszük meg mércének az életünkben.)
Még egy fontos dolog: Dávid a 139.zsoltár végén (meg sok más zsoltárban is) kifejezetten heves indulattal ír az emberekr?l. ("Bár megölnéd, Istenem, a bűnöst"). Velünk is el?fordulhat, hogy jogosan vagyunk felháborodva, de: Dávid itt Istennek panaszkodik a benne dúló érzésekr?l. Ne hagyjuk, hogy ezek a gondolatok domináljanak bennünk, helyette tegyük le ?ket Istennél, hiszen ? hatalmas, bízzunk benne, hogy majd ? cselekszik.
Végül bíztatásul írom mindanyiunknak a Filippi 4:7-et:
"?s az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja ?rizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban."
(Takács Regina)
Jogok | Technikai információk | Valid XHTML | Sámuel RSS feed